Elfelejtett jelszó
hu en

A gombák szaporodása

A gomba egyedfejlődése a spórától az új spóraképzésig tartó életszakaszok egymásutánisága, amit más szóval életciklusnak nevezünk. A nagygombák közé tartozó tömlős- és bazídiumos gombák életciklusa nagymértékben hasonló, ezért most csak a számunkra fontosabb bazídiumos gombák egyedfejlődését tárgyaljuk részletesebben, a tömlősgombák esetében csak az attól való eltéréseket hangsúlyozzuk.

A bazídiumos gombák (Basidiomycota) egyedfejlődése

 
A bazídiumos gombák nevüket a bazídiumokról, vagyis azokról a csak mikroszkóppal látható sejtekről kapták, amelyekből a spórák (az ún. bazidiospórák) kialakulnak. A bazídiumok a többnyire nagyméretű, álszövetes szerveződésű termőtestek meghatározott részén, az ún. termőrétegben (himéniumban) alakulnak ki.

Bazídiumos gombák életciklusa

A gomba egyedfejlődési ciklusa a bazidiospórából indul. Ebből hifák (az ún. elsődleges haploid hifák) hajtanak ki, amelyek kezdetben osztatlanok (sokmagvúak), később szeptumok keletkezésével osztottá válnak, ahol egy interszeptum egy sejtmagot tartalmaz A primer hifákon (a tömlősgombákkal ellentétben) nem fejlődnek ivarszervek, hanem a hifák végsejtjei között történik ivaros egyesülés, amelyben azonban csak a citoplazma olvad össze, a sejtmagok nem egyesülnek (szomatogámia). Ennek eredményeként két sejtmagot tartalmazó (magpáros, dikarionos) sejt keletkezik. Ennek osztódásával fejlődik a magpáros, ún. másodlagos micélium, amelynek minden sejtjében két sejtmag van, és amely a bazídiumos gombák vegetatív testét alkotja. Ez több (akár harminc-ötven) évig is élhet a talajban. A másodlagos hifa sejtjeinek sorozatos osztódásakor mindkét sejtmag egyszerre osztódik, és az újabb sejtekbe is sejtmagpárok kerülnek. Az ilyen típusú osztódás eredményeképpen a bazídiumos gombák hifáin a válaszfalak fölött egy-egy dudor, az ún. “csat” látható. A csatos hifák csak a bazídiumos gombáknál és azoknak is csak a magpáros micéliumában fordulnak elő. Ezek alapján tudjuk mikroszkóppal megkülönböztetni a bazídiumos gombák hifáit más gombákétól.
 
A másodlagos micéliumon a termőtestek fejlődése külső (környezeti) és belső (hormonális) tényezők hatására kezdődik meg. A termőtestek szerveződése álszövetes: sűrűn egymás mellé rendezett, párhuzamos lefutású, elágazó magpáros hifák (harmadlagos micélium) alkotják, amelyek tömör, szövethez hasonló struktúrát képeznek.
 
A termőtest felszínének meghatározott részén (az ún. trámán) alakul ki a termőréteg (himénium), amely a bazídiumokból és a köztük elhelyezkedő steril sejtekből, a cisztidiumokból áll. A bazídium a magpáros hifának a himéniumban elhelyezkedő végsejtjéből jön létre. Benne történik meg a hosszú ideig egymás mellett élő sejtmagok egyesülése. A gombák szaporodásának különlegessége az itt ismertetett folyamat, amelyben a hifa sejtek ivaros egyesülését időben és térben elkülönülve, csak jóval később, esetleg évek múlva követi a sejtmagok egyesülése. Ilyen folyamatot az élővilágon belül csak a gombáknál ismerünk.
A sejtmagok egyesülésével kialakult sejt a zigóta. A sejt ezzel bazídiummá alakult át, melynek sejtmagja ezt követően számfelező osztódással négy sejtmagot hoz létre. Ezek lesznek a bazidiospórák sejtmagjai. A bazídium belsejében a spórák nem különülnek el sejtfallal, hanem a bazídium négy kesztyűujj-szerű nyúlványába vándorolnak. Itt alakul ki vastag, külső spórafaluk. Ezután az érett bazidiospórák leválnak nyelükről (sterigmájukról) és lehullanak. A bazidiospóra tehát külső keletkezésű.

A tömlősgombák (Ascomycota) egyedfejlődése

 
A tömlősgombák nevüket tömlőszerű sporangiumukról, az aszkuszról kapták, amelyben nyolc spóra (aszkospóra) helyezkedik el. Egyedfejlődésük csak néhány ponton tér el a bazídiumos gombákétól.

Aszkuszos gombák életciklusa

Az aszkospórákból osztott micélium fejlődik. Ez a tömlősgombák vegetatív teste, amely viszonylag rövid életű. A bazídiumos gombákkal ellentétben az ivaros folyamat itt nem a hifa csúcs-sejtek egyesülésével történik, hanem sokmagvú ivarszervek (anteridiumok és aszkogóniumok) alakulnak ki és ezek egyesülnek, de a sejtmagok összeolvadása nélkül. A női ivarszervnek megfelelő aszkogóniumból ezután a bazídiumos gombákhoz hasonlóan magpáros hifák hajtanak, de ezek nem alakítanak ki szabad micéliumot, hanem rögtön termőtestet képeznek. A tömlősgombák legnagyobb részében a termőtestek mikroszkopikus méretűek.
 
A néhány nagyméretű termőtestet képező nemzetség (pl. csészegombák, kucsmagombák, papsapkagombák, szarvasgombák) termőteste a bazídiumos gombákéhoz hasonlóan álszövetes felépítésű. A termőtest felszínét vagy belsejét termőréteg borítja, amely a magpáros hifák végsejtjeiből kialakuló aszkuszokból és a köztük elhelyezkedő steril hifavégekből, a parafízisekből áll. Az aszkuszban történik meg a sejtmag pár összeolvadása, amit rögtön egy számfelező (meiózis), majd egy számtartó osztódás (mitózis) követ. Ezáltal a tömlőben nyolc új sejtmag jön létre. Ezek lesznek a spórák sejtmagjai. A magok körül az aszkuszban alakul ki a sejtfal. Az aszkospórák tehát, ellentétben a bazidiospórákkal, belső keletkezésűek és az aszkusz felnyílásával kerülnek a szabadba.