Elfelejtett jelszó
hu en

A Magyar Természettudományi Múzeum Gombagyűjteménye és Makrogomba Génbankja

Elérhetőség:

Makrogomba Gyűjtemény: Vasas Gizella: vasas@bot.nhmus.hu

Mikrogomba Gyűjtemény: Révay Ágnes: revay@bot.nhmus.hu

A Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának Gombagyűjteménye két részből áll: az ún. Mikrogomba Gyűjteményből és az ún. Makrogomba Gyűjteményből. Az utóbbiban csak a makroszkópikus nagyságú bazídiumos gombák találhatók. A makroszkopikus tömlősgombák a Mikrogomba Gyűjteményben találhatók.

A Magyar Természettudományi Múzeum Gombagyűjteményét (BP) Istvánffy Gyula hozta létre 1889-ben. 1906-ig, amikortól Moesz Gusztáv lett a gyűjtemény kurátora, nem volt rendszeres gyűjtés, és a gyarapodás elsősorban külföldi partnerek­től kapott exsiccata példányokkal történt. Moesz Gusztáv, elsősorban a mikrogombák területén végzett kiemelkedő gyűjtőmunkájával gazdag duplumanyagot hozott létre, és egyre fokozódó cserét épített ki.

A második világháborúban a gyűjtemény jelentős része elpusztult, a teljes vesz­teség közel 80%-os volt.

A makroszkopikus gombaanyag csak a második világháború után kezdett fejlőd­ni, amikor Bohus Gábor lett a gyűjtemény kurátora, Moesz halála után. 1958-ban a teljes kollekció Mikrogomba Gyűjteményre és Makrogomba Gyűjteményre vált.

Jelenleg a gombagyűjtemények közel 108 000 példányból állnak a 898 típusanyaggal együtt. Ezek között 311 holotípus, 4 lektotípus (beleértve 1 izolektotípust), 509 izotípus, 26 neotípus (beleértve 5 izoneotípust), 36 paratípus (beleértve 10 izoparatípust), 11 szüntípus és 1 epitípus szerepel.

Jelentős számban helyezett el holotípust a gyűjteményben Moesz Gusztáv (100), Hollós László (49), Bohus Gábor (47) és Tóth Sándor (24). Számos izotípus ajándé­kozás és csere útján került a gyűjteménybe, elsősorban Vánky Kálmántól a Vánky Ustilaginales exsiccata révén, valamint Augusto Chaves Batistától, aki nagy mennyi­ségű brazil anyagot küldött a gyűjteménynek. Batista sok példányt kölcsönzött a herbáriumból és 16 új fajt írt le ezekről a példányokról, melyek holotípusai a gyűjte­ményünkben lettek elhelyezve.

A Magyar Természettudományi Múzeumnak Zuzmógyűjteménye is van.

 

Makrogomba Gyűjtemény:

A Gombagyűjteményt 1889-ben Istvánffi Gyula állította fel. 1906-ig rendszeres gombagyűjtés nem volt, a gyűjtemény elsősorban külföldi exsiccata anyagokkal és ajándékokkal gyarapodott. A század elejéről származik Hollós László rendkívül értékes, de sajnos nagyon kevés Gasteromycetes anyaga. A XIX. század utolsó évtizedeiből származnak a gyűjtemény mai napig is a legszebb preparátumai, melyeket Herpell rendkívül nagy gonddal készített. A Gombagyűjtemény 80%-át a II. világháború alatt Váchartyánba költöztették át, ahol teljesen elpusztult. A Makrogomba Gyűjtemény csak a II. világháború után kezdett jelentősen gyarapodni, mikor lehetőség nyílt rendszeres gyűjtésre és megfelelő preparálásra.

1954-ben Bohus Gábor módosította Herpell preparálási eljárását, s ezzel lehetővé vált, hogy a kalaposgombákat kis helyigénnyel, viszonylag jó alak- és színmegtartással tudják tárolni. A Makrogomba Gyűjtemény több mint 21000 db kalaposgomba preparátuma ezzel az eljárással készült. Bohus Gábor és Babos Margit nevéhez fűződik a gyűjtemény jelentős fejlesztése, a két kutató nagyrészt magyarországi gyűjtései révén. 1987-től Vasas Gizella és Locsmándi Csaba is bekapcsolódott a gyűjtemény gyarapításába. A Polyporaceae s. l. családból származó gombafajokat Igmándy Zoltán ajándékozta a gyűjteménynek.

A gombapreparátumok mágneszáras alumínium szekrényekben találhatók. A kalaposgombák, pöfetegfélék és egyéb bazídiumos gombák nemzetségei külön-külön alfabetikus sorrendben, s azon belül a fajok ugyancsak ABC sorrendben következnek. A preparátumok többségéhez magyar, német és angol nyelvű gombaleírások és fénymikroszkópi rajzok is készültek.

1991-ben Locsmándi Csaba és Vasas Gizella kidolgozott egy új preparálási technikát, a gombák liofilizálását. Ezzel a módszerrel azóta több ezer termőtestet konzerváltak, amelyek hosszú ideig megtartják eredeti színüket és alakjukat, így alkalmassá válnak oktatási, kiállítási és tudományos célra.

Kiemelkedő jelentőségűek a Makrogomba Gyűjtemény típusanyagai /101 taxon/, melyek Albert L., Babos M., Bohus G., Gröger, Hollós L., Kalchbrenner K., Locsmándi Cs., Möller, Stangl, Szemere L., Vasas G., Dima B., Nagy L. és Rimóczi I. munkájának az eredményei. A típusanyag preparátumai a módosított Herpell-féle módszer mellett, újabban liofizálással is készülnek.

A Makrogomba Gyűjtemény kalaposgomba- és pöfeteganyaga számítógépes adatbázisban található.

További információk a Makrogomba Gyűjteményről itt.

 

Makrogomba Génbank:

A gombatenyészetek hosszú távú, laboratóriumi körülmények közötti fenntartása fontos szerepet játszik a gombák genetikai állományának megőrzésében. Jelenlegi tudásunk szerint szaprotróf gombák izolátumainak megőrzésére hosszú távon a te­nyészetek kontrollált lefagyasztása, és folyékony nitrogénben (-196 °C-on) vagy annak gőzében -130 °C-on) történő elhelyezése a legbiztonságosabb módszer. Ezzel a krioprezervációnak is nevezett eljárással biztosítható a gombakultúrák fertőzés­mentessége, genetikai stabilitása és életképessége. Az ultraalacsony hőmérsékleten tárolt kultúrák felolvasztva „újra élnek”, és felhasználhatók rendszertani vizsgála­tokra, élettani, ökológiai vagy termesztési kísérletekhez is.

A Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában a Makrogomba Gombagénbank alapjait Bohus Gábor hozta létre még a múlt század 50-es éveiben. Az akkori tenyészetgyűjtemény főleg termesztésbe vonható fajokat tartalmazott, melyeket agar táptalajon, időszakos átoltással tartottak fenn. 1990-ben a munkaigényes és a fertő­ződés veszélyét is magában hordozó átoltások helyett Locsmándi Csaba kidolgozta és bevezette a tenyészetek folyé­kony nitrogénben történő tárolását. A termesztési szempontból fontos fajok mellett több védett (Grifola frondosa, Hericium cirrhatum, Hypsizygus ulmarius, Polyporus rhizophilus, P. tuberaster, P. umbellatus) és ritka (Agaricus macrosporoides, Agrocybe putaminum, Lenzites warnieri, Ossicaulis lignatilis, Sarcodontia setosa) gombafaj izolátuma is bekerült az „élő gyűjteménybe”. Az MTM Növénytára Makrogomba Génbankjában jelenleg 199 szaprotróf gombafaj 586 tenyészete található.

 

Mikrogomba Gyűjtemény

1958-ban, Tóth Sándor személyében, önálló vezetője lett a Mikrogomba Gyűjteménynek, aki kiemelkedő mértékben gyarapította a mikroszkopikus gombák számát, elsősorban hazai gyűjtéseivel. 1967-ben vált meg a Növénytártól. 1968 és 2005 kö­zött a kurátor Gönczöl János volt, majd nyugdíjba vonulása után Révay Ágnes vette át a gyűjtemény kezelését.

További információ a Mikrogomba Gyűjteményről itt.

 

Zuzmógyűjtemény

A Zuzmógyűjteményről itt található információ.

 

Források:

Vasas G. (1994): A Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának Makrogomba Gyűjteménye (kiemelve a Cortinarius anyaga). - Mikol. Közlem., Clusiana 33(3): 78-80.

Vasas G. és Locsmándi Cs. (2012): Makrogomba-izolátumok hosszú távú fenntartása a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában. – Az V. Magyar Mikológiai Konferencia absztraktkötete. Mikol. Közlem., Clusiana 51(1): 86-87.

Révay Á. and Vasas G. (2012): Fungal type specimens in the Hungarian Natural History Museum (BP). -  Mikol. Közlem., Clusiana 51(2): 187-222.